Ment-e a világ a könyvekkel elébb?

A napokban adtam le egy tankönyvfejezetet, amiben "a nem egy gén által kódolt viselkedés variánsok öröklődésének statisztikai módszereken alapuló vizsgálatába" (brrrrr!) kellett bevezetnem jobbára pszichológus hallgatókat. Aki látott már pszichológus hallgatót, az tudja, hogy a probléma nem triviális.


A legnagyobb akadály, hogy eleve hülyének gondolja magát a matematikához, ezért azzal az érzéssel kezd neki -muszájból és nem érdeklődésből (sic!) -, hogy úgy se fog menni. Ha egy ilyen diákkal sokat és sokféleképpen foglalkozol személyesen, talán át tudod lendíteni azon az akadályon, ami után már maga, játszva képes haladni. De sok a diák, kevés a tanár, s marad a könyv.


Ilyenkor persze hajlamos vagy azt hinni, hogy sokféle, a részképességek fejlesztésére irányuló on-line feladat, amiből a diák szükségletei szerint válogathat még jobb is lehet, mint a személyes foglalkozás, de mindenképpen jobb, mint a rugalmatlan,  szükségképpen egysíkúbb nyomtatott szöveg, ami vagy teljesen vagy nagyrészt nélkülözi az interakciót.


Miért töltök akkor mégis napokat, heteket és olykor éveket tankönyvek írásával? Aki tankönyvet ír, az maga is tanul. Tovább megyek: aki könyvet ír, az maga is tanul. Magáról, a világról, a könyv tárgyáról. Összefoglal, befejez, lekerekít. Egy egységes, új mikrokozmoszt hoz létre. A jó író remek tanító. Mester, akit szívesen hallgatunk.


Megosztani, megértetni  és ezáltal megérteni majd tovább lépni. A relatív befejezettség is megkülönbözteti a könyvet az on-line segédanyagtól, ami folyamatos javítás, bővítés, fejlesztés tárgya.


És megy-e a világ a megértés, a tanulás és tanítás által elébb? A mi emberi világunk, mintha épp ezen alapulna. Megy az ember az úton, s időnként megpihen.

Visszatérés

Kezdődik az oktatás és most már élesben próbálkozom. Regisztráltam a tárgyaimat az ELTE e-learning keretrendszerébe, az ETR-es oldalamról. Első benyomásaim NAGYON jók. Áttekinthető a felület, rengeteg beépített szolgáltatás áll rendelkezésre, a használatot segítő videók rövidek és érthetőek. Viszont rengeteget felejtettem a nyáron, kezdhetem előről annak felidézését hogyan rakok be ide képet, videot, mi is volt a MindMeister meg a VoiceThread, milyen oktatási célokat neveztem meg és milyen eszközöket gondoltam hozzá. Szóval érdeklődéssel olvasom magamat.... :).
El vagyok képedve, hogy a blog 500 feletti megtekintést kapott, persze örülök is neki.

Gyakorlásképpen beteszek egy fotót: Előadás a keszthelyi "Niche theory and speciation" workshopon. jelige: "Mit lehet itt tenni?"

Tananyagelem vadászat

Egy tanyagelem igenis tartalmazhat hivatkozást! Ime: "This photograph, from The Sex Life of Flowers by Meeuse and Morris, is an example of mimicry in which the orchid has evolved to resemble a female bee. The male, trying unsuccessfully to mate with the flower, unwittingly collects and spreads the orchid's pollen."

Credits: Courtesy of Oxford Scientific Films forrás:Open Educational Resources.  Remek, de frusztrál, mert nincs aktualizálva és a külső linkek egy része nem működik. Elsősorban középiskolásoknak szánt anyagok, de feladatokhoz jól használható anyagok vannak BSc szinten is.  Kérdés, hogy van-e jogom elemeket kiemelni és módosítani? Tananyag típusok:  1. kép és háttérinformáció és fogalomtár 2. video és háttérinformáci és kérdések 3. tanulási célok és szöveges anyagok teljes kurzusra Eddig ez a forrás tűnik a leghasználhatóbbnak. Érdekes video gyűjtemény, amihez feladatokat adhatok. osztályterembe, vita indítónak tervezték őket.

Tananyagelem vadászat

Az "Understanding Evolution" egy remek tananyag, de szemlélet és megközelítésbeli különbségek miatt nem tudom a hallgatóimnak ajánlani.
Egy remek részlet, amit tananyagelemként kiválóan tudnék használni:

Second, it's more accurate to think of natural selection as a process rather than as a guiding hand. Natural selection is the simple result of variation, differential reproduction, and heredity — it is mindless and mechanistic. It has no goals; it's not striving to produce "progress" or a balanced ecosystem.

This is why "need," "try," and "want" are not very accurate words when it comes to explaining evolution. The population or individual does not "want" or "try" to evolve, and natural selection cannot try to supply what an organism "needs." Natural selection just selects among whatever variations exist in the population. The result is evolution.

Evolution does not work this way.

(Understanding Evolution tananyaga, Berkeley)

Persze NEM a természetes szelekció szelektál, ha a szerzők ajánlását követve folyamatnak tekintjük (egyetértek) és nem erőnek, hanem a környezet. Azaz végül csak a kép marad, meg a gondolat....

Tananyagfejlesztés: problémák beazonosítása és célok, kurzuskomponensek összerendelése


Téma: Adaptációs hipotézisek felállítása és vizsgálata

Miért fehér a jegesmedve? (A hallgatók legnépszerűbb állat faja. Maci!)









Problémák az eddigi gyakorlatommal:
(A problémák meghatározásához Ken Currie és Martin Smith anyagát használtam fel a Prompt Oktatási Centrum tanfolyami anyagából.)

• Kezdjük a közepén, a kurzus tervezés legfontosabb elemével. Nézzük, hová fog esni kurzusunk a rugalmas tanulási spektrumon? Kiegészül-e osztálytermi tanulással, tartalmaz-e vegyes módszerhez kapcsolódó elemeket, vagy önálló tanulásra és feldolgozásra szánjuk? Más szóval, lesz-e hozzá tanári segítség, a célnak megfelelı írott tananyag, vagy esetleg mindkettő?

A témát egyetemi előadások vezetik be. Van hozzá egyetemi tankönyvi anyag, Élet és Tudomány Diákoldalak cikk, mégis borzalmas a feladatmegoldás átlagos szintje. Lehetséges magyarázat, hogy rossz a tananyag és a tanár, azaz:

nem elég jól definiált a feladat,		Feladat meghatározás, értékelési szempontok meghatározása az elején
nem tudják analógiásan megoldani		Gyakorló feladatok, amik az elemekre, fogalmakra vonatkoznak
előismeretek hiányoznak		Szükséges előismeretek meghatározása
általános készségek alacsony színtje		Készségfejlesztés gyakorlás által, ismétlés!
szokatlanság		Csatolás szokásos feladatokhoz

• Van-e kezelhető számú világos tanulási cél a hallgatók számára, melyek kapcsolódnak az értékelési eredményekhez is? Mennyire fontosak ezek a kurzushoz – kell-e, hogy az összes többi kurzus komponens is vonatkozzon rájuk?

Valószínűleg nem világos a hallgatók számára, hogy az esszé megírásához meg kell tanulni egy sor dolgot és az sem, hogy milyen szabályokat kell követni.

Tanulási célok nem explicitek	Az elején meg kell nevezni a specifikus célokat és a fejlesztendő kompetenciákat	Információs komponensek
Alkalmazandó ismeretanyag nem jól körülhatárolt	Meg kell határozni az ÖSSZES szükséges előismeretet	Információs komponensek
Értékelési szempontok nem világosak	Értékelési szempontok megadása, önértékelés lehetőségének biztosítása gyakorló feladatok segítségével	Teljesítményt mérő és gyakoroltató komponensek
Motiváció hiánya	Haladás mérése	Teljesítménymérő és gyakoroltató komponensek - Saját tudás értékeltetése

Eddig a problémák és a megoldásaikhoz szükséges kurzuskomponensek.

Jöjjenek a tanulási célok és a kurzuskomponensek. Az összerendelés során "enyhén" módosultak mind a komponensek, mind a célok, (jobban mondva ijesztően bővült a szükséges tananyagelemek száma)  az előző poston megadottakhoz képest.

Tanulási cél	Célt segítő kurzuskomponens
Adaptációs hipotézis szerkezeti elemeinek azonosítása,	Egyetemi tankönyv, előadás, gyakorló feladat
Szükséges szakmai fogalmak ismerete	Fogalomtárban alapfogalmak definíciói megadva
megértése	Feladat: értelmező szövegben hiányzó fogalmak megadása
alkalmazása	Feladat: Szakmai szövegben hiányzó fogalmak megadása
értékelése	Feladat: helyes -helytelen használat választásos teszt
analízis	Feladat: Fogalom használat kategorizálása - választásos teszt
szintézis	Feladat: dolgozat
Adaptációs hipotézis szerkezeti elemeinek felismerése	Feladat: szövegfeldolgozás, szerkezeti elemek kikeresése táblázat kitöltéssel, video alapján is lehetséges
Szerkezeti elemek relációinak megadása,	Feladat: szövegfeldolgozás, választásos teszt, video alapján is lehetséges Egyetemi tankönyv, előadás
Adaptációs hipotézisek pontos megfogalmazása	Egyetemi tankönyv, előadás Feladat: hibás megfogalmazás felismerése, összehasonlítással, választásos teszt
Bizonyítékok, cáfolatok, bizonytalanság azonosítása.	Előadás Feladat szövegfeldolgozás: bizonyítékok azonosítása, problémás elemek azonosítása; ha van Attenborough video feldolgozása
szövegelemzés	Feladat meghatározás neten, Órai  csoportmunka
Választott cikk megértése, eredményeinek értelmezése	Két bekezdéses összefoglaló készítése: felhasznált eredmény leírása, miért éppen ez épül a dolgozatba (értékelés)
Szakkifejezések szakszerű használata	Fogalomtár bővítése
Kooperativitás fejlesztése	Közös elmetérkép készítés a dolgozatok kapcsolatairól Közös szövegfeldolgozás inicializálása munkamegosztással Közös könyvjelző adatbázis értékelése Fórum használata az egész évfolyamnak
csoportépítés	Csoportfeladatok: közös taxon, közös elmetérkép, közös cikkfeldolgozás, web 2.-es eszközök ajánlása
Dolgozat tartalmazza a szükséges elemeket, relációkat, logikus felépítésű legyen	VoiceThread: analógiás feladatmegoldás. adaptációs magyarázat felépítése - csoportonként egy ember párhuzamosan építi a saját magyarázatot, csoport probléma esetén segítséget kap
csoportépítés	Dolgozatok, elmetérkép elhelyezése weboldalon vagy wikin vagy…..

Akkor most kommenteljetek vadul, hogy mit javítsak!

Tananyagfejlesztés: tanítási célok meghatározása

Oktatási célok

Általános:

• Szakszövegekkel támasztott követelmények megismerése
• Szakkifejezések szakszerű használata
• Szakmai megfogalmazások, fordulatok használata, teleologikus megfogalmazások kiszűrése
• 
  
• Megfelelő forráshivatkozás, kritikus forráshasználat
• On-line eszközök alkalmazása, bővítése

• Csoportépítés, csoportmunkához szükséges kompetenciák gyakorlása
• Kooperativitás fejlesztése

Speciális:

•  Adaptációs hipotézis szerkezeti elemeinek azonosítása, relációik megadása, hipotézis pontos megfogalmazása.
• Választott cikk megértése, értelmezése, eredmények kreatív, kritikus alkalmazása és elemként való beépítése egy új dolgozatba.
• Adaptációs hipotézisek elemzése, bizonyítékok kritikus vizsgálata

Azt szeretném, ha a hallgatók a Bloom-féle taxonómia ötödik tudásszintjéig jutnának.

A Bloom-féle taxonómia (Bloom, 1956) szerint a felismeréstől az összetettebb tudásszinteken keresztül jutunk el a legmagasabb fokozatig, az értékelési képességig. A modell szerint hierarchikusan egymásra épülő szintek:

• ismeret (ismétlés, definiálás, rendezés)
• megértés (leírás, magyarázat, azonosítás, felismerés, kiválasztás, lefordítás)
• alkalmazás (használat, gyakorlat, bemutatás, illusztrálás)
• analízis (kategorizálás, összehasonlítás)
• szintézis (összeépítés, létrehozás, tervezés, kezelés, szervezés, ajánlás)
• értékelés (döntés, támogatás, értékmeghatározás, becslés, előírás)

Beillesztve innen: <http://edu.prompt.hu/file.php/2/moddata/resource/30/kompetencik.html> 

Más megközelítésben a színes szírmok jelzik, hogy a feladattal milyen általános kompetenciákat szeretnék fejleszteni:

Tananyagfejlesztés:kurzuskomponensek meghatározása

Újabb hálózati tanulás kurzuson on-line tananyagfejlesztésen a sor.

Ennek első lépésenként kiválasztottam egy régóta aktuális feladatot az Evolúcióbiológia BSC kurzuson. A hallgatóknak részben egyéni részben csoport munka eredményeként tanulmányt kell készíteniük. 

Az évek tapasztalatai alapján módosított téma: 

Egy adaptációs hipotézis felállítása és értékelése irodalmi adatok alapján.

A képen a nyirfaaraszoló (Biston betularia) világos fakéreghez adaptálódott világos változata látható.

A tanfolyam tananyagában adott lista segítségével első lépésként azt próbáltam meghatározni, hogy az eddigi gyakorlatom alapján milyen kurzuskomponensekre lesz, lehet szükség. Következő lépésben fogom hasonló módon összeszedni az oktatási céljaimat, ezután összerendelem az oktatási célokat a komponensekkel.

Tehát a kurzuskomponensek:

Információs komponensek

• Téma meghatározása
• Oktatási célok megnevezése
• Feladatmeghatározás
• Formai követelmények: hogyan hivatkozzunk?
• Formai követelmények: hogyan írjunk?
• Segédletek az ajánlott web 2.0-ás eszközökhöz

Tartalomközvetítő komponensek

• Cikk átdolgozva
• Előadás anyag ppt
• Voicethread

Teljesítményt mérő, értékelő és gyakoroltató komponensek

• On-line gondolattérkép készítés csoportmunkában
• Egyéni  esszé
• Önértékeléshez kérdőív
• Önértékeléshez teszt

Kommunikációs komponensek

• fórum,
• Csoportfórum
• Csevegés, filemegosztás
• Voicethread

Kooperatív/kollaboratív tanulást támogató komponensek

• Csoport profil: név,  tagok, választott taxon rövid bemutatása
• közösen fejlesztendő fogalomtár,
• közös linkgyűjtemény
• közös szerzői munka online dokumentum-megosztással,

 <http://edu.prompt.hu/file.php/13/moddata/resource/185/kurzuskomponensek.html> nyomán 

proba

http://voicethread.com/share/2097995/

Ez a link Kis Gábor  "Madarak és fák napja" kommentálható videojához vezet.

WEB2-es eszközök pedagógiai alkalmazásai: MindMeister

1. Mutassa be röviden a kiválasztott eszközöket!

MindMeister

On line gondolattérképeket lehet létrehozni, együtt fejleszteni és megosztani, publikálni. Három térkép erejéig ingyenes.

2. Milyen tantárgyhoz választotta ezeket az eszközöket, és miért?

Evolúciós ökológia

Ehhez a tantárgyhoz nincs még angolul sem megfelelő tankönyv. Ezért különösen fontos segédeszközt biztosítani a hallgatók számára az anyag áttekintéséhez.

Feladat:

Előadásokhoz és a kapcsolódó vizsgatételekhez egy-egy témafelelős gondolattérképet készít, amit a többiek javítanak.

3. Milyen pedagógiai célhoz kapcsolható a választás:

• megértés elmélyítése,
• elvont fogalmak tisztázása,
• önálló tanulási képesség fejlesztése,
• motiválás
• web alapú kreatív tevékenység fejlesztése,
• közösségi munka elősegítése,

4. Írja le az elképzelését: mikor, milyen tananyag részhez, milyen formában (frontális órán, csoportmunkában, otthoni feladatokkal, stb.) valósítaná meg az ötletét?

otthoni munka

5. Milyen informatikai háttér, milyen technikai feltételek szükségesek? Rendelkezésre állnak a feltételek? Szükség van-e informatikai munkatárs segítségére, vagy egyedül is elő tudja készíteni az alkalmazást? Ha igen, várható-e, hogy ezt a segítséget megkapja?

A hallgatóknak kell a Mindmeisterrel dolgozniuk on line.Egy elkészíti, többiek módosítják, kiegészítik. Blogba, honlapba  illesztve kommentálható.

WEB2-es eszközök pedagógiai alkalmazásai: VoiceThread

Válaszon két olyan web 2.0-ás alkalmazást, amit Ön szerint jól lehetne alkalmazni a pedagógiai munkában, és az alábbi vázlatpontok, a kérdésekre adott válaszok mentén fogalmazza meg az elképzelését arról, hogy milyen módon tudná beépíteni a napi gyakorlatában.

VoiceThread

1.       Mutassa be röviden a kiválasztott eszközöket!

Olyan ingyenes képmegosztó on line alkalmazás, amelyben a feltöltött képekhez, videókhoz szöveges vagy hangos megjegyzéseket lehet fűzni. Moodle-be integrálva a tanár pontozhatja a megjegyzéseket. Az alkalmazás egyes funkciókért éves felhasználói díjat kell fizetni, egyénenként vagy intézményenként. Az alapok ingyenesek. Nagyon jól érthető angolnyelvű, VoiceThread alkalmazással készült ismertetők találhatóak a fejlesztés honlapján  minden egyes funkcióhoz.

2.       Milyen tantárgyhoz választotta ezeket az eszközöket, és miért?

Evolúcióbiológia BSC előadás egyik esszéfeladatának megoldatásához választottam, mivel elégedetlen vagyok a megoldások színvonalával. Úgy gondolom, hogy ha lépésekre bontom a feladatot, bemutatok egy mintát és a hallgatók lépésről-lépésre párhuzamosan építik a saját példáikat, akkor legalább a struktúrája jó lesz a megoldásoknak.

Feladat:                                                                      

Adaptációs magyarázat készítése.                                                                                

Evolúciós adaptációs folyamat: ha az élőlények egyes öröklődő tulajdonságai valamilyen környezeti tényező hatására, más tulajdonságokkal szemben terjedtek el egy-egy populációban.  
adaptív tulajdonság: az így elterjedt öröklődő tulajdonság                                  

                                                                                                                                                                                    

Populációk közti különbségek adaptációs magyarázata                                                                                      

Például a koromszennyezés hatására sötét színű lepkék kiszorították a világos színű lepkéket számos faj számos populációjából. Mivel a fekete lepkéket fekete háttéren nehezebben veszik észre a velük táplálkozó madarak, felállíthatjuk azt a hipotézist, hogy a sötét szín adaptáció a koromszennyezés miatti sötétebb környezethez.            

A magyarázat elemei:                                                                                           

• öröklődő tulajdonság: állat színe 
• változatok: sötét, világos
• szelektáló tényező: lepkéket fogyasztó madarak
• szelekció irányát módosító tényező: háttér színe
• módosító tényező állapotai: sötét és világos 

3. Milyen pedagógia célhoz kapcsolható a választás:

• megértés elmélyítése,
• elvont fogalmak alkalmazása
• web alapú kreatív tevékenység fejlesztése,
• közösségi munka elősegítése

4. Írja le az elképzelését: mikor, milyen tananyag részhez, milyen formában (frontális órán, csoportmunkában, otthoni feladatokkal, stb.) valósítaná meg az ötletét?

Tananyag modul: szelekció és adaptáció

beadandó feladat elkészítéséhez segédanyag.

Feladatmegoldás módja: 
4-5 fős csoportok azonos élőlénycsoportokon belül variáló tulajdonságokra keresnek adaptációs magyarázatot. A VoiceThread alkalmazással csoportonként egy fő dolgozik. A hallgatók képenként elmondják a saját megoldásaikat.

Kommunikáció: 
A hallgatók nemcsak az én magyarázatomat hallják, de látják a társaik megoldásait is. Két naponta átnézem a beadási időszakban a Ha rossz a megoldásuk, akkor törlöm a hozzászólást, addig, amíg jó nem lesz. Egyéb segítséget nem adok.

5.     Milyen informatikai háttér, milyen technikai feltételek szükségesek? Rendelkezésre állnak a feltételek? Szükség van-e informatikai munkatárs segítségére, vagy egyedül is elő tudja készíteni az alkalmazást? Ha igen, várható-e, hogy ezt a segítséget megkapja?

A hallgatóknak tudok kurzus mailt küldeni. A prezentációt egyedül is meg tudom csinálni, legalábbis remélem, h elboldogulok a hangfelvétellel is, bár ez több kollégának is gondot okozott. Gondolom, hogy  .ppt file-okat is fel tudok vinni, ha nem, akkor átrakom képnek. Pontozhatnám a megoldásokat lépésenként, ha a Moodle integrációt megvennénk, ez esetben az egyéni kapcsolattartás is egyszerűsödne.

Hűha! Olvasóka

Nézegetem a VoiceThread alkalmazással készült olvasókát és el vagyok hűlve, hogy mennyire kellemes, kedves, egyszerű és vidám! Ugyanakkor, ha belegondolok, rengeteg munkának is látszik.... Benedekné Fekete Hajni munkája, meg a Tenegen kurzusé, gondolom. Minden elismerésem!!!

Kiket reprezentál a netgenerációs felmérés?

Nem írtam róla, de nyilván felvetődik ez a kérdés. Az ELTE TTK hallgatói nem reprezentálják a teljes korosztályt. Az ELTE TTK-ra az átlagosnál jobb középiskolai eredményekkel rendelkező hallgatók kerülnek. A válaszadók nem reprezántálják a TTk-s hallgatókat. A szakok felvételi pontszámait tekintve valószínű, hogy a természettudományi karok országos átlagánál magasabb pontszámmal kerültek be. Az ELTE-s biológia (BSC) illetve biológus és biofizikus (MSC) hallgatókat sem, hisz mint az internetes felméréseknél általában, itt is az várható, hogy a rutinos netezők nagyobb valószínűséggel kerülnek a mintába. Azokat a hallgatókat is nagyobb arányban várom, akiknek az én informális oktatási stílusom jobban megfelel. Úgy gondolom, hogy a válaszadók közül is elsősorban az aktív, "jó" hallgatók foglalkoztak részletesen a nyilt kérdéssel. Szóval vannak kitünő hallgatóink, akik érdemben, tartalmasan válaszolnak, ha egy tanáruk megszólítja őket. Ez nagy öröm, de nem lep meg.

Miért éppen e-learning?

Miért éppen az e-learning?

Rövid összefoglaló a képzés során szerzett tapasztalatokról, elképzelésekről (2010 november 14.).

Előzmények

Az ELTE-n dolgozom, a Biológiai Intézetben. Októberben érkezett egy körlevél a rektori hivatalból, a Pécsi e-learning konferenciáról.  Éppen jelentkeztem, amikor üzenet érkezett az intézet igazgatótól, hogy áldozza már fel  magát valaki és menjen el a konferenciára, mert fontos lehet. Igy az első napon részt tudtam venni, s az intézet finanszírozta. Mint résztvevő kaptam meg az új tanfolyam indításáról szóló körlevelet, s pécsi benyomásaim alapján azonnal jelentkeztem.

Korábban nem foglalkoztam e-learninggel, talán a kifejezést sem hallottam.  2005-től van a tárgyaimnak honlapja (pl. http://falco.elte.hu/evolgen/; http://falco.elte.hu/evolgen/studentmaterial/) , ahová rendszeresen teszek fel leszedhető tananyag elemeket.
Viszont ez a forma nem felel meg az oktatási igényeimnek, ezért egy idő óta nem fejlesztem. Ugyanakkor nem volt lelkierőm körbenézni, tovább lépni. Úgy érzékeltem, hogy bármiféle változtatás a kialakult rendszeren túl sok idő, amit nem tudok a feladatra rászánni.

Állásfoglalás
Konkrét igényekkel és elképzeléssel érkezem, amint azt az Agorán már ki is fejtettem. Ide másolom és szerkesztem az ott leírtakat (Tárgy: E-learning esemény, Pásztor Erzsébet írta 2010. November 8., Monday, 22:39 időpontban).

Úgy gondolom, hogy az e-learning eszköz, ami végső soron hatékonyabbá teheti a munkámat, csak annyit és úgy használok belőle, ami a céljaim eléréséhez szükséges. Nem többet akarok dolgozni, hanem legfeljebb annyit, mint eddig, de jobban, hatékonyabban.

Pedagógiai céljaim:

• Papíron beadott, kinyomtatott dolgozatok helyett szeretném, ha a hallgatói csoportok munkái közreadható és élvezhető formában a világhálón jelenjenek meg. Szeretném az egyes hallgatók értékelésekor figyelembe venni, hogy mekkora és milyen minőségű szakmai segítséget nyújtottak egymásnak.
• Szeretném, ha a kiscsoportok és az évfolyam egésze szakmai kapcsolatokat alakítson ki, 
• transzparensek legyenek a teljesítmények, s ezzel 
• a hallgatók egymást motiválják, illetve tanítsák. 
• A kiscsoportos munkát is szeretném intenzívebbé és hatékonyabbá tenni. 

Eddigi gyakorlatom:

1. Bevezető előadás a biológiai evolúció bizonyítékainak természetéről, típusairól. Feladat meghatározás.
2.   4-5 fős hallgatói csoportok egy-egy élőlénycsoportban bizonyítékokat, ill. problémás eseteket gyűjtenek és egyénileg különböző dolgozatot írnak. A csoportmunkát egy bevezetőben együtt foglalják össze. Mindenki külön beadja a dolgozatot, illetve e-mailben beküldi
3.   Papíron értékelem és osztályozom a dolgozatokat. A tartalmas összefoglalók minden csoporttag jegyét, ha az elégtelennél jobb, egy jeggyel javítják.
4.    Kisebb csoportok esetén lehetőséget adtam a dolgozatok javítására.

Úgy gondolom, h az egyetemi képzés is megkerülhetetlenül részben internet alapú lesz, s talán ez nem is akkora baj, mint ahogy sok kollégám látja. Nemhogy személytelenebbé válnának a kapcsolataink a hallgatókkal, hanem inkább személyesebbé, hatékonyabbá.

Céljaim

• Szeretném a pontszerző feladatokat elkészíteni, 
• szeretnék tárgyilagos visszajelzést, értékelést kapni a munkámról, 
• szeretném, ha a tutorok segítenének, ha elakadok (segítenek). 
• Szeretném az így szerzett ismereteket intézeti oktatásfejlesztési pályázatok alkalmával kamatoztatni, a kollégáimat a tanultakról tájékoztatni. 
• A befektetett munka és teljesítmény igazolásaként szeretnék a tanfolyami modulok elvégzéséről bizonyítványt kapni.
• Szeretnék annyi gyakorlatot szerezni, hogy az on-line munkával kapcsolatos irracionális, belső elakadásaimat 
• jelszavak sorozatos elfelejtése, 
• már megismert platformok, eljárások elfelejtése, 
• nehézség érzés a feladatok elkezdése előtt meghaladjam
• és biztonságosabban mozogjak ebben a világban. 

Reális lehetőségem van arra, hogy a hálózati tanulási módszereket beépítsem az oktatásba: mind az egyéni pedagógiai gyakorlatomban, mind az intézet oktatási stratégiájába. Legnagyobb problémám az időhiány.  A diákok lelkesek, értékelik ilyen irányú erőfeszítéseimet, jól lehet velük dolgozni.

Netgeneráció

Evolúcióbiológiát, evolúciógenetikát és evolúciós ökológiát tanítok BSc és MSc szinten TTK-s hallgatóknak különböző méretű csoportokban. Decemberben és most megkértem őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet számítógéphasználati szokásaikról. 44 választ kaptam.

A kérdőív a következő helyen található: https://sites.google.com/site/elteevolbiol/home


A kérdések mögött nincs különösebb megfontolás, a saját érdeklődésemhez illetve a tanfolyamon a fórumon és a tananyagban felvetődött problémákhoz kapcsolódnak.

A válaszoló hallgatók 1983 és 1990 között születtek, tehát a netgenerációba tartoznak valamennyien tananyagunk meghatározása szerint.
Tulajdonságaik a Prompt Oktatóközpont e-learning, a jövő iskolája tananyagában ismertetett amerikai felmérés (EDUCAUSE, 2005) szerint a következőek:

"Röviden összefoglalva felmérése eredményeit, a netgeneráció jellemző tulajdonságaival:

Digitális műveltség

• ösztönösen kezelik az eszközöket, kiválóan navigálnak a neten,
• a működésükről nem sokat tudnak, legtöbbször nem is érdekli őket,
• nem szorítkoznak szöveg alapú információkra

Generációs adottságok

• magasfokú vizualitás, „látvány-igényesség” ,
• fejlett térlátás (3D játékok),
• képesség a figyelem megosztására,
• gyors reakcióidő jellemző rájuk.

Mindent azonnal...A neten hozzászoknak a gyors válaszidőhöz, ugrálnak egyik helyről a másikra, egyszerre mindig több dolgot csinálnak. Gyorsak, kreatívak a problémamegoldásban, együtt felfedezve és hasznosítva az új információt.

Közösségi viselkedésKönnyen, gyorsan teremtenek kapcsolatot (gyakran elfedve kilétüket), a net növeli a kapcsolatok iránti nyitottságot.

Informálódás a netről

Tisztában vannak azzal, hogy az interneten nem minden információ igaz, de egymással kommunikálva a közösség véleményét sokkal inkább elfogadják, mint azt, amit a szüleik mondanak.

És a tanárok? Az iskola?

• a technika fontos, de soha nem helyettesítheti a tanárt,
• a tanár legyen felkészült, jó előadó (!),
• tanár nélkül nincs motiváció,
• az iskola nagyon fontos a közösség miatt!

Az internet „informális tanulói”. Mit mondanak a netről?

• rengeteg új dolgot találok, könnyen tanulok,
• bármit megkereshetek,
• állandóan kapcsolatban vagyok, a problémákat meg tudom „beszélni” másokkal.

Pl: ha egészségügyi problémája van, nem a szüleit kérdezi, hanem a netes közösségét.

Hogyan tanulnak?

• nem lineárisan gondolkodnak (építkezzünk abból, amink van, majd lesz belőle valami),
• a tanulásban is eredményorientáltak, türelmetlenek (mit vacakolunk?)
• előnyben részesítik a „learning by doing” (csinálva tanulni) megoldásokat,
• (mintha) csökenne a textuális befogadóképesség a korábbi generációkhoz képest.

(Prompt Oktatóközpont honlapja)

Mennyiben vannak összhangban ezzel a képpel a kérdőívre adott válaszok?
A hallgatók valóban sok időt töltenek a számítógép mellett. Hétköznap átlagosan mintegy 4 órát, hét végén ötöt. Vannak páran, akik ennél jóval többet is. 
A 44 hallgatóból 5 mondta magáról, hogy semmilyen internetes közösségben nem aktív. Ez durván 10%. 30 hallgató aktív a Facebookon (csaknem 70%), 14 az iwiw-en és 8 a youtube-on. 18 hallgató (40%) egyszerre több közösségben is aktív. 34 hallgatónak nincs se blogja se honlapja (77%) 9 hallgatónak van egyik vagy másik, s egy hallgató rendelkezik mindkettővel. 
26 diáknak van notebookja (60%), de az előadáson, csak  ketten használják. Ők viszont "multitaskolnak", leckét írnak, böngésznek, leveleznek és jegyzetelnek egyszerre. Ha ők a tipikus netgeneráció, akkor meglehetősen alul reprezentáltak a mintában (5%). 
Két hallgató kivételével mindegyik hallgató felkereste a tárgy honlapját, s a beadandó feladat elkészítéséhez kivétel nélkül mindenki használta az internetet. Mindenki használta a Google keresőmotorját, jóval kevesebben a Google Scholar-t. Csak 3 (sic!) hallgató irodalmazott az EISZ bázisán. Bibliográfiát kezelő ingyenes szoftvert (Mendeley desktop) két hallgató használt a keresések eredményeinek kezelésére. Volt aki nem is értette az idevonatkozó kérdést.


A képzés során vitattuk, hogy használjuk-e a Facebook-ot az oktatásban. A TTK-n nem lenne népszerű: nem bukott ugyan meg teljesen, de átlagosan kettes minősítést kapott az ötlet és a hallgatók többsége egyáltalán nem szeretné az oktatásban használni.




A nyitott kérdésre, hogy hogyan vezessük be az internetet az oktatásba nagyon disztingvált, tartalmas és érdekes válaszokat kaptam. Nyolc hallgató nem válaszolt (18%).


Néhány válasz:

Előadások on line
"szerintem lehetnének feltöltött videók, ahol a tanár a bonyolultabb összefüggéseket szóban is elmagyarázza"

"Jó ötletnek tartanám, ha webcam-on keresztül online elérhető lenne az előadás, bár nem tudom, ez mennyire változtatná meg a hallgatói szokásokat. Amivel bizonyosan egyet értek, az a több és hasznosabb internetes segédlet (interaktívabb), pl. online kitölthető feladatlapok, egy-egy feladat megoldásának levezetése hanggal."

Segédanyagok
"Ha az órákon kivetített slide-ok és a hasznos linkek fönt vannak egy lapon, már az is elegendő az órai jegyzet kiegészítéséhez. Szerintem, ha mindent meg lehet tanulni internetről, akkor nem lenne szükség arra, hogy bejárjunk az egyetemre, viszont az előadások hangulatán és lefolyásán sokat javíthat, ha a hallgatók előre tudják, mi az az aznapi anyag. Ennek segítségével a megértés is könnyebb lenne. Persze ehhez egy hallgatói szemléletváltás is szükséges lenne, nevezetesen, hogy előző nap átfutja a másnapra várható anyagot. Ha nem lenne nonsense én azt javasolnám, hogy kötelező házi feladatot, esetleg több beadandó dolgozatot kellene adni a hallgatóknak, ami az interneten összegyűjtött anyagra épülne."

"jó lenne a kiegészítésekről is, netről is letölthető anyagokat is legalább linkkel, listaszerűen összegyűjteni."

Kommunikáció, hallgatók aktivizálása
"Esetleg mindenki által szerkeszthető dokumentumok (pl. GoogleDocs, Wikipédia)"

"Szerintem fontos, hogy mindig első kézből értesüljünk minden információról az órákkal és a vizsgákkal kapcsolatban. A tapasztalatom az,hogy az Email gyakran késve érkezik,vagy egyáltalán nem érkezik meg, talán a közösségi oldalak használata még jobbá teheti az info áramlást, hiszen többségünk úgyis azon lóg egész nap...Sokan vagyunk vidékiek, (egy előző évfolyamban a hallgatók többsége vidéki kisvárosból származik) így az internetes kommunikáció különösen előnyös lenne."

"Tanórák hanganyagainak feltöltésével, diákok bevonásával, adott csoportokon belül (adott évfolyam) létszámtól függően kiosztani az órák anyagát (nem feltétlenül erőre magát a témát, ha az évről-évre változik valamelyest a felbontás, csak az alkalmakat) és hozzá a tárgy végzésének folyamatában összefogaló jegyzetek készítésével és beadásával, ezzel aktívabbá válnának a hallgatók, de a felosztás miatt teljesen leterhelve sem lennének. A jegyzeteket a tárgy honlapján hozzáférhetővé tenni, jegyzetekben adott oldalakhoz megjegyzéseket lehessen írni, de magát a jegyzetet ne lehessen közvetlenül akárkinek szerkeszteni a feltöltés után. (ezt teszi egy blog). A jegyzetekben végülis hozzászólások kerülnének a valami nem világos, ha valamit máshol máshogy olvastunk/hallottunk, ha kiegészítenénk azt hozzá lehessen főzni. Az oktató, apránként tudna válaszolni, helyesbíteni szintén az oldalon. 


Talán aktívabbá tenné a kapcsolatot oktató és hallgató között. Mert jelenleg ez kissé nehézkes. Gátolva van többek között azáltal, hogy a hallgatók csak rövid ideig vannak kapcsolatban az oktatóikkal ezért mire megszoknák a szituációt, mire megismernék (pontosabban megszoknák) a társaikat, az adott közösséget, addigra vége a kurzusnak. Ez a netes kapcsolat felszabadultabbá tehetné a légkört, főleg ha a regisztrációkor pl az etr-es azonosítót és jelszót lehetne használni, amit biztos mindenki megjegyez, olyan gyakran kell használnia. Így biztosítva lenne az is, hogy csak elte-sek lássák az adott honlapot. A megfelelő védelem de az illetékesek hozzáférhetősége is biztosított. A Wiki-n pl elsőre bonyolultnak találtam a szerkesztés módját később elfeledtem a regisztrációm azonosító és jelszavait.) Erre a honlapra a tárgy sablon honlapjáról lehetne eljutni. Onnan, amit bárki láthat. Visszatérve a regiszrációra így bár nem teljesen anoním lenne a rendszer, de nem lenne mégsem annyra névhez kapcsolható (csak utánajárással, ami macerásabb). 


Az évek során gyülemlő jegyzetek alapján összehasonlításokat is lehetne tenni, a lényeg is könyebben kiemelhetővé válna, hisz ami évről évre benne van, az nyilván fontos. Ehhez az kell, hogy az egyes évek anyagai témakörönként legyenek csoportosítva, ha ez megoldható, ne évenként. De fontos, hogy időtendben, az adott év feltüntetésével. Folyamatosan tökéletesedne az anyag és bővülne is persze. 5-10 évente meglehet, hogy összegezne kéne az áttekinthetőség kedvéért, ami problémát jelenthet. Archiválást alkalmazni a régebbi doksik esetén. 


De hasznosulhat is más területeken is ez a plusz munka. Kérdés, hogy ki végezze. Az oktató? Egy aktuális hallgató aki vállalja, s mondjuk így nyerne jegyet könnyítésként az adott tárgyból? Akár. De mivel ez ritkább alkalom lenne, az anyag kiterjedési sebességétől is fűgg ezen munka elvégzési igényének gyakorisága. "


"Az szerintem egy jó megközelítés lenne, ha a tantárgy honlapján történő frissítésekről kaphatnánk értesítést akár a közösségi oldalakon is, (RSS) illetve ha a tantárgy honlapján lenne a tárgy megvitatására alkalmas, hallgatók és tanárok által egyaránt használható fórum. Ami szerintem a legfontosabb, hogy minél gyorsabban/gyakrabban felkerüljenek a friss oktatási és a tárgyhoz kapcsolódó tartalmak a honlapra, mert tapasztalatom szerint az egyetemi oldalakkal általosan ez a legnagyobb probléma."

"Az internet bevezetésére egy jó eszköz volt az esszéírás, valamint ahhoz, hogy a honlapot többen használják, lehetne feladatokat kitenni a tárggyal kapcsolatban (fenn van az összes vizsgafeladat megoldással együtt), például feladatmegoldásokat, amivel ellenőrizhetik a tudásukat, ezáltal a többi információt is elolvasnák."

TTK-s édességek
"szerintem a ttk-n jelenleg legpopulárisabb fájlletöltős rendszer alapvetően jó, csak sokszor nem frissek a honlapok, vagy nagyon kezdetleges, ronda a felhasználói felülete a tanárok oldalainak. a meglepő az, hogy a btk-s tanároknak sokszor szebbek a honlapjai, mint a ttk-soknak, noha azt gondolná az ember, hogy egy ttk-s csak jobban ért/többet foglalkozik a webes elérhetőségével, mint egy bölcsész. hát nem így van. elképesztőnek tartom azt is, hogy sokszor 2002, 2003-ban frissített önéletrajzok vannak fenn. nem értem, miért nem érdekli őket, hogy megtalálhatóak legyenek a friss eredményeik.

.....a ppk-n pl nagyon aktívan használják a tanárok az e-learninget, (azt az e-learninget, amit nevetséges módon alig ismer egy-két ttk-s tanár és ők sem tudják használni...) óra után rögtön feltöltik a friss anyagokat, tematikát tesznek föl, személyre szabott cikkeket is oda tesznek, szóval egy valóban használható, élő oktatási online felületté teszik az e-learninget a pszichológus oktatók."

"Ismerem az elte e-learning oldalát. Tetszik, csak sajnálattal vettem észre, hogy kevés oktató használja, ismeri. Mindig aggódnak hogy illetéktelenek kezébe kerülnek a kiadott anyagaik, pendrive-al vihetjük el a tanulnivalót (a laptopjuk meg vírusos lesz:), mindenféle kódokkal védik le őket. Velem azonban már előfordult hogy visszanéztem volna a régi anyagokat,de a pendrive elveszett időközben, a jelszót elfejetettem. E-learninggel ilyen gond nem lenne. Először az oktatókat kellene informálni az újabb lehetőségekről. Ők pedig a hallgatókat. Szerintem gyorsan menne:)"

"E-learning, én most ismerkedtem meg vele, és nagyon tetszik, hogy az anyagok egy helyen vannak, fel lehet tölteni a beadandókat, és ott vannak az oktatók elérhetőségei, mindez személyre szabva. A netes vizsgát még nem próbáltam, de a jövőben erre a fajta számonkérésre is számíthatok, akkor majd arról is tudok nyilatkozni. Kár, hogy 4 év TTK után egy másik ELTE karon ismerkedtem meg vele. Nagyon hasznosnak tartom, és innen biztatnám a TTK-s oktatókat, nem csak a Tanárnőt, hogy használja!'

Szinkron kommunikáció
"Tetszett a Tanárnővel való skype-os kommunikáció lehetősége, és jó ötletnek tartom az e-learning alkalmazását is, jók róla a tapasztalataim. Sajnos újat nem nagyon tudok mondani, mert elég kevés dologra használom a netet. De hasznos lenne, hagy egy oldalon le lehetne adni a házi dolgozatokat, illetve egy fórum, ahol a hallgatótársakkal lehetne a problémákat megbeszélni. (az ETR-ben minden tárgyhoz van fórum!)


Kontra Facebook
"közös fórum és blog, a facebookot ellenzem, túl sokszor elvonja valami más a figyelmet. Nagyon jó "házi közösségi oldalakat" lehet szerkeszteni a grou.ps-szal!"

"mondjuk legyen a tárgynak saját oldala, ahol fórumszerűen hozzá lehet szólni a dolgokhoz, kérdezni lehet. Az anyaghoz kiegészítésként tartozhatnak videók stb... Ha technikailag megoldható lesz, simán lehet majd interaktív videó órákat tartani. (pár éven belül biztosan hozzáfér mindenki gyors nethez). Ilyen interaktív előadásra akár külföldi előadókat is meg lehet hívni. Fontosnak tartom hogy az egész külön fórumokon, oldalokon legyen ,és ne olyan internetes helyeken amit amúgy is használunk, nem jó, ha a munka és a magánélet összefolyik interneten sem.

• A Facebook-kal kapcsolatban rengeteg fenntartásom van, hiszen rengeteg haszontalan információ kerül az üzenőfalakra. Ilyen formában az oktatás véleményem szerint nem megoldható, hiszen rengetegen vagyunk úgy, hogy tanulás közben 5-10 perc facebookozás (fölösleges időtöltés) becsúszik. Hogyha a facebook felületén próbálnák megoldani az oktatást, azzal az a baj, hogy rengeteg más egyéb is van a közösségi oldalon.
• Alkalmanként azonban hasznosnak tartanék akár vizsgaidőszakos konzultációt akár Skype-on keresztül konferenciabeszélgetésként. A tananyagok hatékony tanulása érdekében a tanárok honlapján gyakorló programokat is hasznosnak ítélnék - beugróra készülés, fogalmak gyakorlása, hasonlók.
• Fontosnak tartom a hozzáférhetőséget is. Legyen akár jelszóval védett, de fontos, hogy ne csak abban a félévben férjünk hozzá a kiadott anyagokhoz, amelyikben felvettük a tárgyat."

A klasszikus álláspont néhány megfogalmazása
"A hagyományos oktatási eszközöket, (ill. módszereket) jobban kedvelem, szerintem az oktatásban nem szerencsés állandó jelleggel használni az internetet, mert ez sok esetben a lényegről tereli el a figyelmet.
Az alapinformációk megtanulásához / megtanításához a leghatékonyabb eszköznek a táblát és a krétát (füzet + toll) tartom, én legalábbis akkor tudtam az órákon a leginkább koncentrálni, odafigyelni, amikor az információt / magyarázatot a táblai egyenletek, grafikonok, stb. nyújtották  egy probléma megértéséhez. Tanárjelöltként is azt tapasztaltam, hogy a diákok fejében azok az új ismeretek ragadtak meg a legjobban (és gyorsabban), aminek az átadásához, magyarázásához digitális technikai segítséget nem vettem igénybe, és a jól megtervezett kérdve kifejtő módszer keltette fel a leginkább az érdeklődésüket. Azok a hallgatók, akiket a kurzus témája mélyebben érdekel, ők nyilván önállóan meg fogják  keresni / találni az ehhez szükséges internetes segítséget is. "

"A szemtől-szembe oktatást tartom a leghatékonyabbnak. Mivel kicsik a hallgatói létszámok ezen az órán (megj: ez változó, hol 20 hol 120 félév és tárgy függő), ezért szerintem a csoportmunka óra keretein belül megvalósítható. Amikor a mi csoportunkban próbáltunk meg neten keresztül kommunikálni nem nagyon volt eredménye, és pl.: a skype-os lehetőséget sem vette senki igénybe (fél tucat hallgató konzultált egy nagyobb kurzuson)".


"Szerintem sehogysem. A net segítség, nem pedig arra szolgál, hogy nappali tagozatos hallgatók onnan tanulják meg azt, amit a tanárnak kellene elmondani. Hallás után mindig jobban megmaradnak a dolgok, és az órán van lehetőség azonnal kérdezni. Továbbá a többi diákkal is lehetőség van kapcsolatot létrehozni személyesen, akikkel mondjuk csak kevés közös kurzus van. Az internet nem veheti át egy élőben leadott óra minőségét. A megértéshez mindenképp kell, hogy személyesen hallgassa meg az ember a tanár mondandóját. Sokszor a hangsúlyok, és a beszélgetés nem konkrétan a témához tartozó része (pl. a tanár személyes élményei, vagy történetei) az, ami miatt dolgok jobban megmaradnak. A netes oktatás inkább távoktatás."

"sehogy! nem hiszem, hogy ezt a témát el lehet neten sajátítani, a számolásos részt - az órát végighallgatva is - nehezen érthetőnek gondolom, sose voltam jó a genetikai számításokból.."

"Igazság szerint nem tudom, én úgy érzem, az eddigi előadások egyáltalán nem ettől voltak jók vagy rosszak. Pont a top (legnépszerűbb) órák  régi "fapados" módszerekkel mentek, színes krétával a táblán. Az biztos, hogy az oktató felkészültségét sajnos nem befolyásolja.
Ami azért fontos lenne:

• Ha van beadandó, interneten lehessen küldeni (sok oktató csak kinyomtatva fogadja el) (én is csak úgy fogadom el, utrálatos dolog 120 esszét gépen javítani!)
• Interneten legyen elérhető az anyag, követelmény, óraleírás, legyen frissítve.
• Lehetnének interneten megoldható feladatok, tesztek.
• A tanárok legyenek tisztában olyan alapvető dolgokról, mint pl. hogyan kell összerakni egy ppt-t (Ha előadásra viszem sötét háttér - világos betűk, így sokkal kevésbé fárasztó a szemnek, otthoni megnyitáshoz, nyomtatáshoz leegyszerűsített fehér háttér fekete betűk), legyen átlátható. Ahol ezek megvannak, érezhetően könnyebb a felkészülés.

Egyes tárgyaknál sokat segített, hogy felvettük az előadást (ma már egy szimpla mp3 lejátszó is képes erre), így, ha kihagyott egy órát az ember, csak elkérte az mp3 fájlt, és visszahallgatta, miközben nézte a ppt-t. Ez vizsgázásnál is nagyon jó volt aztán. Ehhez persze egy elég meghatározott óravázlat kell."

Talán a legnagyobb különbség az amerikai kép és a számomra kirajzolódó TTK-s kép között a netgenerációról, az a közösség hiánya. Ezt az oktatáson kívüli közösségi programok csekély kínálata, a csoportmunka és a csoportos értékelés hiánya magyarázza illetve erősíti. Az egyetemi tanári gyakorlat és értékrend nagymértékben befolyásolja.

Hallgatóimnak ezúton is köszönöm az nyilt, komoly válaszokat és a jó ötleteket. Aki szeretné a kérdőívekre adott válaszokat megnézni, annak adok hozzáférést.